
Amikor először szoltak nekem hogy less ez a Fridge verseny akkor még úgy volt hogy a Pleasure Jam-en fogok indulni. Majd volt egy kis elintézni valóm Budapesten, ahol találkoztam Manninger Máté barátommal. Elbeszélgettünk a versenyről, majd felhívtam az edzőmet hogy segítsen döntei, majd erre csak ennyi volt a válasza “Ne várd hogy én döntsek helyetted”. Így közösen úgy döntöttünk, hogy akkor mégis csak a Fridge-n indulok. Elmondtam érveimet Szüleimnek, akik teljes mértékben támogattak. Így a szerdi Meetingre pontosan oda is értem. Mindezek után már nagyon vártam hogy ugorhassak végre megint egy rámpán.
Másnap én már órákkal az edzés elött ott voltam. Pihengettem, elmélkedtem hogy mit és hogyan szeretnék csinálni. Az edzésen sajnos nem volt elég tempóm ezért nem is nagyon tudtam jól érkezni, de a végén azért sikerült egy nem szép Bs 720-at csinálnom.
Pénteken kicsit megkésve de elkezdődött a Qualifikáció. A Quali elött sikerült egy szép hosszú egyenest ugranom ami elég is volt ahoz hogy motivált legyek. De végül a három ugrás helyett csak kettő ugrásunk volt, sajnos. Így elsőre ugrottam egy Bs 720 Melon-t, ami nem volt valami jó és szép, így a másodikba is inkább mentem egy biztos Bs 720-ra de viszont ezt Indyvel ugrottam.
Egyből utána kíváncsi voltam hogy mi lett az eredmény és reménykedtem hogy sikerült bekerülnöm a középdöntőbe. Mikor meghallotam hogy én is bekerültem a legjobb 16 közé, akkor annyira örültem hogy csak na.
Szombaton volt egy időpontom egy Sportpszihologushoz, ahol rengeteg energiát felszabadított bennem. Így pozitívan álltam az egész versenyhez. A kezdetkor jó érzés volt látni Budapestet felülről, meg hogy az a sok ember értem mint Magyar Snowboardosért szorít. Szintén első ugrásra egy Bs 720 Melon-t csináltam. Jól beleérkeztem de az érkező végén elestem sajnálatos módon. Itt még nem tudtam mit ugorjak. Két lehetséges ugrás volt az előtérben. Majd inkább hallgattam az eszembre és mentem a biztosra. Azaz Bs 720 Mute-t képzeltem el magamnak. Mikor már fönnt áltam a második ugrásomra várva, becsatolva rajtra készen akkor hirtelen minden lelassult körülöttem. Behúztam magam és már közeledett az ugró akkor minden még lassabb lett. Mindez érkezésig tartott, ahol már arra törekedtem hogy nehogy leüljek a végén. Ami szerencsére sikerült is.
Ezzel az ugrásommal végül az ötödik helyet tudtam elhozni.
Köszönet az egészért Szüleimnek, Szponzoraimnak és Stefan Cerwenka-nak hogy segített az ugrásaim javitásában.


- Szigi -
A verseny folyamán többször is beszéltem Szigivel, és nagyon érdekes volt azt látni, hogy fiatal kora ellenére menniyre nyugodt és koncentrált. Azt hiszem a három éve megkezdődött, tudatos és profi szárazföldi, mentális és havas edzések mostanra már teljes létjogosultságot nyertek. Szigi ott, odatette magát és legjobb magyarként a gyönyörű 5. helyen végzett. Gratulálunk és büszkék vagyunk!!!
Idén Szigivel készült egy interjú is a WhiteLineban, ahol többek között a speciális edzésmunkájáról és idei verseny terveiről is kérdeztük. Olvassátok el! Érdemes és tanulságos is!
Ez a profizmushoz vezető út.




Az alábbi linkre kattintva megtaláljátok a teljes interjut!
http://www.whiteline.hu/2010/
- Kocc -